30.000 katona lépte át az orosz-belarusz határt
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön ismertette, hogy Oroszország az elmúlt napokban 30.000 katonát és modern fegyvereket szállított Fehéroroszországba. Ez Moszkva legnagyobb katonai manővere a hidegháború vége óta.
Stoltenberg elmondta, hogy a bevetésen a Szpecnaz különleges hadműveleti erői, Szu-35-ös vadászgépek, „kettős képességű” Iskander rakéták és S-400-as légvédelmi rendszerek is szerepet kapnak.
„Mindezt összevonják Oroszország éves nukleáris hadgyakorlatával” – tette hozzá a Guardian szerint.
A „kettős képességű” kifejezés, amelyet Stoltenberg az Iskander rakétákra használt, a hagyományos és nukleáris hadviselésre egyaránt alkalmas fegyverek leírására szolgál.
Mindeközben folytatódnak a többrésztvevős, néhol éles hangú diplomáciai tárgyalások: Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán egy telefonhívás alkalmával figyelmeztette Putyint, hogy
minden további behatolás Ukrajnába „tragikus tévedés” lenne a Downing Street szerint.
A beszélgetés után az orosz elnök azt sérelmezte, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó követelése nem teljesült és a kijevi kormányt a minszki megállapodások szabotázsával vádolta. A 2014-es és 2015-ös minszki megállapodások célja a Kelet-Ukrajnai helyzet politikai rendezése volt, ideértve a terület nagyobb autonómiáját is.
Csütörtökön Kijevbe repül Recep Tayyip Erdoğan török elnök, hogy ismét felajánlja magát Ukrajna és Oroszország közvetítőjének.
Erdoğan javaslatát Oroszország még nem nyugtázta. Ugyanakkor Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója és İbrahim Kalın, Erdoğan főtanácsadója kedden arról beszélt, hogy elkötelezettek az elrettentő politika mellett, megfékezendő az Ukrajna elleni további orosz agressziót.
Olaf Scholz német kancellár szerda este azt mondta, hogy “hamarosan” találkozik Putyinnal Moszkvában, de pontos dátumot egyelőre nem közölt.
Scholz, akit Németországban és külföldön is kritizálnak az ukrajnai válsággal kapcsolatos túl passzív fellépés miatt, azt mondta, hogy „Ukrajna területi szuverenitásának és integritása veszélyeztetésének nagyon nagy ára lenne” és Oroszország tisztában van ezzel.
Míg a német kancellárból lett orosz gázlobbista, Gerhard Schröder „kardzörgetéssel” vádolta Ukrajnát, Scholz azt mondta, nem fogadja meg balközép elődje tanácsait. „Nem kértem tőle tanácsot és ő sem adott nekem” – mondta Scholz a ZDF-nek.
Biden és Macron szerdai telefonbeszélgetésben ígéretet tettek egymásnak, hogy összehangolják a válságra adott válaszukat, a francia vezető hivatala pedig azt közölte, hogy csütörtök este ismét beszélni fog Putyinnal.
Mindeközben a Kreml azt állítja, hogy Kína támogatja Moszkva törekvéseit – a kijelentést alátámasztja, hogy Putyin pénteken találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben.
Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán meglátogatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben, ahol támogatásáról biztosította Ukrajnát.
Zelenszkij a megbeszélések után kijelentette, hogy Ukrajna „csak a békére összpontosít”, de joga van megvédeni magát. Rutte azt mondta, hogy „a párbeszéd folytatásához elengedhetetlen” Oroszország és a többi játékos között.
Érdemes elolvasniAmerika katonákat telepíthet Magyarországra
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon